- Kira! Siessetek már! – sürgeti a lányokat Raito.

Alicia csak mosolygott. – Istenem! Milyen helyesek az én fiaim! – csípi meg Raito arcát.

- Köszi anya! – válaszol egyszerre a két fiú.

Alicia Rayre nézett – Jól hallottam? Anyának szólítottál? – döbben le az örömtől.

- Igen. Miért? – néz maga elé Ray.

- Bátyó?! Beteg vagy? – kérdi Raito gonoszan.

- Nem! – vágja rá.

Raito megcsípi Ray arcát. – Ez az én kis bátyókám! Tudtam, hogy egyszer beadod a derekad. – vigyorog kajánul.

Ray elsöpri Raito kezét – Befejeznéd? Ide… - hirtelen elállt a szava.

- He? Ray? – integet a fiú szeme előtt Raito. Mivel nem érti, hogy miért állt el bátyja szava, megfordult. Egy darabig ő se jutott szóhoz.

- Nagyon szépek vagytok. – jegyzi meg a lépcső előtt álló lányoknak Alicia.

- Köszönjük. – vágják rá egyszerre.

Kira Raitoba karolt. – Indulás! – neveti el magát.

- Jó szórakozást. – mosolyog Alicia, majd bement szobájába.

- Gyere Raito! – húzza a fiút karjánál.

- Megyek! – lépked Kira mellett a fiú. – Mondtam már, hogy milyen jól nézel ki?

- Nem, de köszi. – mosolyog.

Abrinda Kiráék után nézett, majd Rayre – Noss… Szia. – köszön a földnek.

- Szia. – néz el Ray is.

Abrinda méregetni kezdte magát. Világos kék ruhája ezüstösen csillogott a holdfényben, dekoltázsán három apró kék rózsa volt rávarrva. Ruhája pánt nélküli volt. Csuklóján ezüstös-kékes díszítésű állarc himbálózott.

A csendet Ray szakítja meg - Gyönyörű vagy ma este. – néz félig Abira.

Abrinda felkapta fejét a földről – Köszönöm – néz el.

Mirror szemeit forgatva a sarokból elhaladt mellettük, és Kiráék után ment.

Abrinda egy darabig Mirrort nézte, majd tett pár lépést Ray felé. Nem szokta még meg a földig érő ruhákat, így rálépett a ruha szélére, és megbotlott.

- Hm? – Ray reflexszerűen elkapta a lányt – Jól vagy? – kérdi kedvesen.

Abrinda elpirult. – Azt hiszem igen. – mikor saját lábára akart állni, Ray ismét reflexből magához húzta. Arcuk centiméterekre voltak egymástól, és valamiért egyre közelebb kerültek.

- Gyertek már! – álltak meg Kiráék Abiék felé fordulva.

Ray és Abrinda észrevéve magukat egy-egy lépést hátráltak egymástól zavarodottan.

– Noss? Mehetünk hercegnőm? Nyújtja karját.

Abrinda bólintott, majd Raybe karolt.

Az események után Ray és Abrinda szótlanul haladtak egymás mellett a sor végén.

- Mi ütött belém? Az előbb… Majdnem megcsókoltam. – gondolkodik el magában Ray.

Hasonló gondolatok keringtek Abrinda fejében is, de választ egyikük sem kapott.

Kira és Raito elöl beszélgettek, Mirror pedig középen kullogott gondolataiba merülve.

Kis idő múlva elértek Hana üzletéhez. A fa előtt egy fehér ruhában Hana állt.

Mirror meglátva a farkas-démont jobb kedvre derült, és de mikor Hana ügyet se véve vele Rayhez futott, újra elszontyolodott.

Abrinda elengedte Ray karját, akit már Hana ölelgetett.

- Ray! Mi van veled? De rég láttalak!

- Szia Hana. Semmi különös. Bocsi, de mostanában nem érek rá. – válaszolgatott ridegen.

Abrinda bár észre vette a hangnem váltást, még is egy furcsa érzés fogta el. A féltékenység.

- Hé! Ráértek még később is beszélgetni, de most a fesztiválra kellene mennünk. – veszi fel mondandója közbe lila csillámporos állarcát Kira.

- Egyet értek! – veszi fel Raito is zöld állarcát.

- Akkor? Mire várunk még? Indulás! – nevet Hana. Raybe karol, és Kiráékkal együtt futni kezddett.

- Hé! Ne rohanj úgy! – fut Ray Hanaval, de közbe visszanézett Abiékra.

Abrinda csak nézi a távolodókat, majd Mirrorra néz. – Jössz?

A fiú bólintott, és elindult Abival.

Nem kellett sokat gyalogolniuk. A várost körülvevő falhoz értek, ahol már várták őket a többiek. Felvéve állarcukat bekopogtak a tömör fából készült kapun, ami kinyílt.