- Érdekes. Figyelted, hogy nem engem támadt meg, hanem Kirut szabadította ki?

Nita kicsit bólintott, majd elmosolyodott. – Van egy olyan érzésem, hogy a bátyád, mint Kiru is, szerelmes.

- Mi? Krad szerelmes? – döbben le.

- Aha. – mosolyog.

- Na mindegy. Úgy se tudok vele mit csinálni.

* * *

Kradék lassacskán visszatértek búvóhelyükre.

- Még egyszer köszönöm, hogy megmentettél. – jelenik meg halvány pír Kiru arcán.

- Nincs mit. – teszi le a lányt.

- De. Mivel tudnám meghálálni?

Válasz nem érkezett, csak egy erősebb mozdulat.

- Mit…Mit csinálsz? – ijed meg a mozdulattól.

Kiru háta ugyan is a falat „támasztotta”, előtte pedig pár centiméterre Krad állt. A fiú csitítóan mutató ujját a lány szája elé tette, mire Kiru meglepett feszültséggel figyelt. Krad arca egyre közeledett a lányéhoz, akié lassacskán pirosodni kezdett. Krad ajkai is egyre közeledtek az övééhez, végül érezte Krad lágy csókját.

- Krad… - kezdene bele mondandójába.

Választ ismét nem kapott, csak egy szoros ölelést. Krad egyre szorosabban húzta magához. Kiru akarva, akaratlanul engedelmeskedett vágyának, és nem moccant. A fiú keze lassacskán a póló alatt felsiklott. Kiru érezte bőrén Krad puha, lágy és selymes kezeit, amik lassan tapogatni kezdték a lány mellét.

- Krad… - pirult el még jobban Kiru.

Krad válaszul ismét megcsókolta. Másik kezével elengedte a lány derekát, és lefelé kúsztak. Először csak bugyiján keresztül, majd a lehúzása után ujjaival izgatni kezdte csiklóit. Kiru halkan felnyögött az élvezettől. Krad egy hirtelen mozdulattal a földhöz „tapasztotta” a lányt. Kiru ledöbbent, de inkább nem szólt semmit. Krad most nyelvével kezdte el izgatni a lányt, mire ő halk nyögdécselésbe kezdett. Végül elővéve férfiasságát, behatolt a lányba. Először csak lassan mozgott benne, majd egyre vadabbul, és egyre erőteljesebben. Kiru is néha hangosabban nyögött fel, mire Krad jobban beizgult, és tartotta a hevesen vad tempót. Bár elértek a csúcsra kis idő múlva, az egymás iránti vágy még mindig hajtotta őket. Krad letépte a lány pólóját, és ismét tapogatni kezdte a lány melleit, majd óvatosan harapdálni kezdte a mellbimbóit. Kisidő múlva már nem csak ezt végezte el a lányon, hanem először behatolt a lányba egyik ujjával, és mozgatni kezdte benne. Majd egyre több ujjával hatolt bele, míg végül azon vette észre magát, hogy egész kezét a lányban mozgatja. Ám úgy tűnt, Kirunak ez tetszett is, hiszen egyre magasabb szinten nyögdécselt, és néha már fel is sikoltott halkan. Mikor Krad már kiélvezte magát, Kiru úgy érezte meg akarja hálálni neki a „jó tettet”, így először nyalogatni, majd bevette szájába, és mozgatni kezdte abban merev, izzadt, lüktető férfiasságát. Most már Krad sem tudott uralkodni magán, és néha ő is felnyögött. Az éjszaka végén mindketten fáradtan, még is kielégülten hevertek le egymás mellé. Krad átölelte, és magához húzta Kirut, aki csak csöndben, még mindig piros arccal figyelte a fiút.

- Szeretlek. – szólalt meg végül Krad, és adott Kiru homlokár egy puszit.

Kiru nem akart hinni fülének. Krad fölé hajolva megcsókolta – Én is téged….Én is…Téged… - hevert le Krad mellkasára, és élvezte, ahogy az fel-le huppan. Miközben a fiú egyenletes szívritmusát hallgatta, kis idő múlva el is aludt Kraddal együtt.