- Nem pártolom ki!
- De kipártolod!
- Nem. De most nem annyira ribancos, mint szokott lenni. Most szerintem igen is csinosan néz ki.
Io rámmeredt - Rómeó szívét teljesen elhódította Júlia! Francba! Ez nem fer!
- Istenem! Hagyd már ezt! Gyűlölöm a Rómeóés Júliát! Nem lehetnék inkább Hamlett?
- Annak nem tudom ki volt az asszonya.
- Ofelia. - világosította fel Boa.
- Ez megjegyezhetetlen. - tiltakozott Io - Maradunk Júliánál.
- Tudod van nevem is. - közöltem vele, ha nem tudta volna -

Hogy lehet valaki ennyire aranyos? A kis piros arca... És... Mi ez? Új parfüm? Jó illata van. Mondjuk mindig. De most... Nem tudom. Mégis mi van velem? Felemeltem a fejét állánál, kezeimmel közrefogtam arcát, és megcsókoltam. Nem tehetek róla! Ő a gyengepontom.
Mikor elszakadtam tőle, ő még mindig csak rám nézett. Kedvem lett volna újra megtenni, de nem akartam elkényeztetni.
Inkább megfogtam kezét, és elindultam imént megbeszélt helyszínre, a kísértetházba.
Bennt mindenféle volt, ami Aya számára félelmetesnek tűnt. Mindenen csak sikítozott, és bújt hozzám, ha nagyon megijedt. Nagyon vicces volt. De azért sajnáltam is.
Mikor kimentünk, énmég mindig nevettem rajta. - Ez nem vicces! - ütlegelt is érte Aya. - Hogy néztek már ki? Fujj! - én azonban nem hagytam abba a nevetést - Ne nevess már! Hallod?! - pirult bele.
- Oké, oké, bocsi. - nevettem még rajta egy utolsót.
- Menjünk kajálni, megéheztem! - húzott maga után a legközelebbi kajáldába, ami a vidámpark területén volt. Mikor beértünk, egyből helyet foglalt kiválasztva egy helyet - Amúgymondták már, hogy jól csókolsz? - látszódott rajta, hogy kissé szórakozott - Vagyis... - nézett el. - Jó, hogymondták már. A barátnőid... - hangjában féltékenység.
- Ne csináld már! Nekem kéne féltékenynek lennem! Emlékeztesselek, hogy miért?
- De akkor sem rám lennél féltékeny, hanem a tesódra.
- Te is az exeimre vagy féltékeny.
- De én még csak nem is jártam vele. És azt hittem, hogy te vagy. - megint szórakozott volt, szemeiben pedig könnyek gyülemlettek - És én pedig amúgy is veled akartam elveszteni, nem pedig azzal a szeméttel!
A szemeim is kikerekedtek - Ne mentegetőzz már! - elvörösödtem - Hallod? Fejezd be! Ne sírj! Nem te tehetsz róla!
Felnézett rám - Miért pirultál el? Jaj de édes vagy! - nevetett ki.
Nem volt vicces! Egyáltalán nem! - Inkább együnk valamit. Mit kérsz?
- Nem tudom. Bármi jöhet.
- Hjó, de mégis mit kérsz? Hotdog? Pizza? Hamburger? Lángos? Én?
- Az utolsót is lehet kérni?
- Persz, de az házhoz szállítós.
- Hm... - gondolkodott el. - Akkor kérek egy minilángost, és egy félmeztelen "Én"-t cuki csokornyakkendővel.
- Ha leitatsz, még meg is teszem.
- De én józanul akarlak.
- Józanul nem veszek fel csokornyakkendőt!
- Rendben, akkor hanyagold. - szomorodott el, de aztán felcsillantak szemei - Helyette tejszínhab?
- Nincs otthon.
- Majd veszünk. - nevetett.
- Le is nyalod? - néztem rá kíváncsian.
- Az volt az eredeti terv. - miután vettem magunknak lángost, és leültem mellé, már azonnal megváltozott a véleménye - Na jó, hülye vagyok! Ne is törődj velem! Felejtsd el!
- Nem. Nekem tetszik az ötlet. Most már nem vonhatod vissza.
Lángosát szugerálta - Nem kérsz belőle?
- De. Majd.
- Miért majd? Miért nem most?
- Egyél csak.
- Oké. - sóhajtott, és elkezdett enni. A lángos felét sem ette meg, de már kijelentette: - Oké, tele vagyok. - nincs hozzá szokva, hogy sokat egyen. Pedig ez még nem is volt nagy lángos.
- Na nem! Megeszed mindet!
- Micsoda? De már tele vagyok!
- Nem érdekel! Nem hiszem el, hogy nem bírsz megenni egy nyamvadt lángost! Nem érdekel mit mondasz. Megeszed!
Nagy nehezen megeszi, de az utolsó falatoknál már nagyon sápadt volt. - Na jó, megyek, ellenőrzöm a sminkemet. - állt fel.
Nem engedtem. Visszarántottam. - Nem mész te sehova! Főleg nem hányni! Maradsz itt! Valahogy meg kell oldanunk, hogy ennél többet ehess. - kissé morgásba kezdtem - Ez is a te hibád!
- Én csupán nem vagyok hozzászokva, hogy ennyit egyek. Kéthetente megeszek egy joghurtot, és kész. - ez sajnos igaz. Aya ugyanis a koplaláshoz van hozzászokva. Nem nagyonláttam enni, mióta velünk lakik. A nevelőszülei talán nem etették rendesen? Kinézem belőlük - És miért az enyém? Nem inkább a tiéd? - A