Io és Boa "kalandja"
Figyelem! A Fic 18-as karikával rendelkezik! Ráadásul yaoi! Csak saját felelősségre olvassátok el! Köszi!
Egy nap, mikor leszállt az éj... Történetünk négy főhőse nyugovóra tért. Nehéz napot hagytak maguk után, így mindenki hulla fáradt volt. Ez persze Aya-ra nem volt elmondható, mert ő még fáradtan is aktív. (xD) De most nem ő a történetünk fő-fő hőse. :) Nézzünk hát be Boa szobájába, vajon ő mit is csinál.
Boa a szobájában az asztalánál ül, és a papírokat rendezgeti csendben. Nagyon elmélyülhetett gondolataiba, ha még azt sem vetteészre, hogy szobájának ajtaja nyitódott. Hogy ki lépett be még nem tudhatjuk meg! Boa reakciójára várunk. :D Épp ekkor a fiú megfordult, és ajtajára nézett. Észbe se tudott kapni, de már egy fullasztó ölelés rabja lett.Oldalra pillantott. Barna fürtök, selymes arc. Nem lehetett más, csakis...
- Io? Mit keresel te itt?
Társa nem szólt semmit, csak tovább ölelte. Erős karjaiban bárki biztonságban érezné magát. Olvasztó mosolyáért pedig a Világ összes kincsét odaadná bármelyik férfi. Hát igen. Neki még egy férfi is nehezen mond nemet. Csak épp nem minden a külső. Valójában Io egy őrült idegbeteg pszichopata szeretetteljes önző nő gyűlölő cuki fiú. De ez már kit érdekel? (Mondjuk Aya-t. xD)
Boa, mint tudjuk eléggé csöndes fazon. Ha társaságban van, akkor is csak hallgat. Legfőbbképpen ő a csapat vezetője, így rá hárul minden felelősség. Ezért is tervezi ő a küldetéseket. Mint vezető remek munkát végez. De mint szerető... Észre sem veszi a másik érzelmeit. Vagy igen, csak fél beismerni, hogy ő is viszonozza?
Io lazított az ölelésen, és mélyen Boa szemeibe nézett - Boa...
A fiú csak elpirult. Jézusom. Milyen helyes. Hja... Kár, hogy egy köcsög bunkó alak. (xD) De ez egyéni vélemény.
- Olyan egyedül érzem magam. - folytatta Io.
És még csodálkozik rajta??? Ha ilyen, akkor inkább maradjon kussba, míg nem tud megváltozni!
- És ez miért tartozna rám? - nézett el pirulva Boa. Micsoda? Már ő is bunkó? Jajj, ne már! Pedig őt szeressük. ( (L) )
Io közelebb húzta magához. - Szükségem van társaságra. - símult hozzá izmos felsőtestével. Boa nyakára egy csókot lehelt. A nedves felületet még jobban benedvesítette. Végig nyalta nyakát gyengéden. Éppen hogy érintette nyelve Boa nyakát. Igazán izgató látványt nyújtott. (Már ha valaki szereti a melegeket. xD)
Boa arca vér vörösre szineződött. Kezei Io mellkasán, és úgy próbálta őt eltolni magától. Mindhiába. Io kitartásáról híres.
Azonban Io-nak is van szíve, így kissé elengedte - Mi baj? Nem szeretnéd? - fürkészte szemeit. Olvasztó tekintet.
Boa még mindig piros volt. Nem csak zavarban volt, de el is kapta a vágy. Bár nem szólt semmit, belenyugodva sorsába lehunyta szemeit, és várta a következményeket.
Io elmosolyodott. Végig nyalta Boa ajkait, mint egy kiscica. Majd jobban magához húzta a törékeny kis hideg testet. A nyaldosásból lágy puszi, majd nyelves csók lett. (oO) Hna jó, én megyek aludni. Nem vagyok rájuk kíváncsi. Boa, tiéd a szó! x3
Kössz Aya-chan! :D Szóval... Hol is tartottunk? Oh... Igen... A csók. Az egy feledhetetlenül jó csók volt. Éreztem, ahogy árad át a szeretete a csókon keresztül. Olyan mámorba ejtően csókolt, mint még soha senki ez előtt. (xD)
Ahogy ott ölelt, és csókolt egyre jobban kiszolgáltatottnak éreztem magamat. Io keze hátamról lejjebb csúszót, majd előre, hasfalamhoz. A pólómat egyre feljebb húzta fel. Ahogy a testemet érintette Io lágyan, kissé csiklandó érzés fogott el. A csókra összpontosítottam, így nem nevettem el magamat.
Egyre csak forrt körülöttünk a levegő. Io ajka elhagyta enyémet, és lentebb kezdett el csókolni. Minden egyes alkalommal, mikor forró ajkai hozzáértek az én hideg testemhez, beleborzongtam. Szeretném, ha ez a pillanat minden egyes este újra meg újra lejátszódna. De ez képtelenség. Már csak azért is, mert este hajtjuk végbe a küldetéseinket.
Mi? Ah! Már ott jár? (xD) Lenéztem. Io nyelve finoman simogatta érzékeny végtagomat. (xD) Hm... Egészen... Jól csinálja... Oh... Igen... Teljesen felpezsdített. Kár, hogy halott vagyok. Már biztosan duzzadna. De így, hogy nincs vér az ereimben... Szomorú dolog, de ez van.
Io nyelve mellett besegítettek kezei. Oh, az a masszázs... Pontosan ez kellett nekem. Honnan tudhatta? (Aya: Nincs mit. XD) Nem sokáig lehetett élveznem az értékes perceket, ugyanis Io ismét eltávolodott tőlem. De nem, nem ment el. (Még. xD) Letolta nadrágjáit. Neki már állt.
Istenem, ezért irigylem az élő férfiakat. Igen, tudom, hogy azt mondtam, hogy meg akarok halni, de ezért az egy alkalomért, hogy most élő lehessek... Megadtam volna bármit. (Hát nem cuki? x3)
Egy csókkal betapasztotta a számat, amit jól is tett. Ugyanis amikor magamban éreztem Io duzzadt testrészét, úgy éreztem, hogy az örömtől felsikoltanék. A csók egyre mélyebb, szenvedélyesebb lett. Io mozgása pedig ütemes, ám mégis lassú, ami egyre tempósabbá vált percről-percre.
Azt hiszem ezt az éjszakát nem felejtem el soha. Még mindig beleborzongok, ha belegondolok, hogy testünk összért, és hogy hogyan is csókolt Io. Mindkettő felhőtlen boldogságot jelentett számomra. Egész este csak egymással voltunk elfoglalva. És élveztük a másik közelségét (és Io testmelegét xD). Bármennyiszer is ment el egyikünk, a móka újra meg újra kezdődött.
Hajnalig tartó ágytorna után már fáradtan dőltünk egymás mellé, és egymást ölelve elaludtunk.
***
Io: Jézusom, mikre rá nem veszel... :l *azért örül fejének xD
Boa: *napokig happy, le se lehet lőni xD, megeredt még a nyelve is*
Aya: nevet, vagy épp kuncog, attól függ*
Chou: Mi? Mi? Mi van? Miről maradtam le?
Író: Sebaj Chou! Majd megtudod egyszer! Vagy talán soha. (xD)
|