22. rész
Elérkezett a nagy nap. Utolsó évünk talán legszebb pillanata.
Már mindenki várta. Nem csak a tánc, de az az után lévő buli miatt is.
Az "a"-sok rokiztak a "Csókkirály" című szűmra. A "b"-sek bécsi keringőztek az Anastasta cí,ű mesében felcsendülő "Volt egy régi december"-re. Mi, a "c"-sek pedig mixet jártunk, amiben volt angol és bécsi keringő, tangó, és a bécsi keringő egy gyorsabb változata.
Mivel kevés fiú osztálytársunk volt, így volt aki a barátját hívta párként, de volt olyan is, aki az unokatestvérét, vagy egy alsóbb évest.
Azon a napon mindenki olyan szép volt. A lányok menyasszonyi ruhája szebbnél szebbek voltak. Olyanok voltak, mint a kis hercegnők. A fiúkon pedig a frakk úgy festett, mintha pingvinek lennének. Nagyon kis aranyosak voltak.
Az én párom több mint kétméter volt, így az én 166 cm-emmel elég viccesen néztünk ki. Ráadásul ő egy alsóbb éves barátom volt, aki mellesleg belém volt zúgva. Jófej, de néha nem vette észre magát, és megbántott másokat. Én csak azért választottam őt, mert ő már táncolt máskor is szalagavatón, így tudott valamit.
A szalagtűzésen mindenki bírta sírás nélkül, kivéve a mellettem álló Yume-t, aki vagy ötször elsírta magát. Nem csodálkozom rajta. Britney Spiers egyik legszebb lassú számát játszották akkor. Én is sírtam volna, de volt rajtam egy csomó smink, és nem akartam, hogy szétfollyon rajtam. Ezért is ellen kellett állnom a kísértésnek.
Maga a tánc elég viccesre sikeredett. Néhányan rontottunk, de mindenki beleadott anyait-apait, így büszke vagyok nagyon az osztályomra.
A szalagavató tánc után jött a fényképezkedés, szülőkkel való tánc, majd a kaja, aminek ki kellett tartania hajnalig a bendőkben, hiszen utána már nem volt lehetőségünk enni, csak inni, azt is jó pénzért a bulin.
Amilyen jól sikerült a tánc, olyan pocsék volt a buli utána.
Több embert is meghívtam a bulira. Mint például Bélát, aki Gyuri, Anitát, Bózsik lányokat, barátnőjüket Ritát, és Csabát.
A buli színhelyére érve Anita azonnal megkezdte az ivászatot. A pálinkát úgy itta, mint a vizet. Én meg csak néztem, hogy hogy van hozzá ereje. Nagy alkesz az is. Itt rontottuk el az egész bulit. Hogy ő és Csaba egy helyen voltak bulizni. Nemrég szakítottak, és még túl friss volt a szakítás. Anitát egész végig pátyolgatni kellett. Folyton mentünk hánytatni. Hát igen... Ebből állt az egész buli. Anita hánytatás, Csaba józanítás. Nem igazán érte meg elmenni. Ilyen rossz bulin még nem voltam.
Éjfélben el is mentünk Yume-val. Mivel a központban volt a buli, Yume mamája pedig ott lakott a közelben, így hozzá mentünk aludni. Út közben megmártóztunk a szökőkútban. Megjegyzem december 5.-e volt, és elég hideg is.
Yume mamájánál volt egy kisszoba, ami unokájáé volt. Mi ott aludtunk a nagy kihúzható ágyon. Nem bírtunk elaludni hosszú ideig. Azon hülledeztünk, hogy Anita lány léttére hogy tudott így lerészegedni. Yume persze jött az "Én megmondtam" dumával. Hát igen, figyelmeztetett ő is, hogy ez nem túl jó ötlet, de se rá, se a belső hangomra nem hallgattam.
Reggel mikor már kipihentük magunkat a konyhában kiöntöttük a megmaradt pálinkát, ami nem csak erős, de még rossz is volt.
Ez után mind a ketten mentünk haza kipihenni a fáradtságunkat. Legalábbis én, elvégre este nem tudtam olyan sokat aludni.
|