|
2. rész - Egy újabb? Na ne!
Nita motoros kesztyűje lecsúszott, és Arash kezében maradt.
Shirounak kikerekedtek szemei. Visszaemlékezve, rádöbbent, hogy Nitanak mindig csak a bal oldali kezén volt kesztyű, de hogy miért, arra csak most jött rá.
- Te… Te is kiválasztott vagy? – nézi a lány kezén lévő reijuut.
Natasha erre gyorsan eltakarta kezét, de mivel nem szeretett hazudni, levette kezét, kicsit rázza fejét. Sakura és Arash csak figyeltek, nem tudták miről van szó.
* * *
- Igazság szerint ez nem az aminek látszik. Ez nem reijuu…-Sajnos- Egy másik mágus tette ezt.
- Hm? Egy mágus?
- Igen. Pontosan nem tudom, hogy miért, vagy hogy pontosan ki is volt…
- Öm. Mehetünk akkor? Később majd… megbeszéljük.
Elmosolyodik, kiveszi Arash kezéből a kesztyűjét, és visszaveszi.
- Ez nem volt kérdés.
Bevárják Shirouékat, majd együtt mentek be vendéglátók házába.
-Megjöttünk Fuji-nee! – szólal meg Sakura, bemegy a konyhába, kis sikítás hallatszódik a lány után.
- ??? – néznek utána a többiek.
- Sakura! – rohan be Shirou a lány után. Mikor beért, Sakura már megnyugodva mosolygott Saber mellett, aki mint mindig, most is rideg volt – Jól v…-azon kapta észre magát, hogy valaki a nyakába ugrik.
Arash és Nita egyszerre néznek be unott arccal a konyhába.
- Víííí! Shirou! – dörgölőzik kicsit a fiúhoz a bizonyos idegen.
Nita arcán csöppnyi féltékenység, és értetlenség tükröződik.
Shi’ gyengéden eltolta magától támadóját, és méregette.
- Aya? – néz furán.
- Már nem is örülsz nekem? – engedi el kicsit szomorkásan, majd észreveszi a két idegent – Ők kik? – mutat rájuk.
Fuji-nee épp akkor ért haza, első útja a konyhába vezetett – Szia Ayaka, Nita, Sakura, Saber, Arash, Shirou! – táskáját letette az asztalra.
Mindenki értetlenül nézett, kivéve a tanárt.
- Shirou! Áthívtam Ayat, hogy vacsorázzon velünk. Hiszen. Ha már ide jött Tokyóba… Aya! Bemutatom neked Arasht, a szomszéd fiút, és a húgát: Nitát.
- Örvendek! – köszön Nita.
- Üdvözletem! – biccent Arash.
Ayanak egyből megakadt a szeme a fekete hajú, igen helyes szomszéd fiún.
- Sziasztok! – szemét nem veszi le Arashról, sőt, szeme helyén kis dobogó szivek jelennek meg.
Mindenki helyet foglalt míg Tiger-san és Sakura megterített. Shirouval szemben Arash, mellette Nita foglalt helyet.
- Szia Arash! – lökte arrébb Aya Nitát.
- Hé! – durcisan elsomfordált onnan, és Shirou másik oldalán foglalt helyet. Saber, mint mindig, most is csak maga elé nézett ridegen, és nyugodtan evett.
-Öhm…eh…Szia Aya. De már köszöntünk egymásnak…
- Oh! Tényleg! – zavartan nevet – Ugye nem baj, hogy itt foglalok helyet melletted. – kicsit hozzá bújik.
- Öm… Nem…-véletlen pont a dekoltázs alá lát, ott ragad szeme.
Shirou és Nita csak figyelnek, közbe Tiger-san és Sakura is helyet foglal szokásos helyükre.
- Te! Ez az Aya nem totojázik! – súgja oda Nita a mellette ülő fiúnak.
- Eheh… hát igen. Ő Aya. De Mi ilyennek szeretjük.
- Igen. Úgy látom Arash is. – mondja kicsit unottan.
- Öm… Ayaka? Mondd csak… Hogy kerülsz ebbe az országba? Hiszen Te…
- Hm? Jaj! Nem is mondtam? Én hülye! –kap fejéhez.
- Rájöttünk… - morogja maga elé Nita unottan.
- Hé! Ezt hallottam kis anyám!
- Kit neveztél te kis anyámnak? – csap az asztalra kicsit dühösen Natasha.
- Téged… kis anyám! – csap ő is az asztalra.
Arash és Shirou egyszerre:
- No de lányok!
A két lány dühösen néz hozzátartozójára, majd tűzben égő szemekkel lehorkolják:
- POFA BE! – meglepődnek a hirtelen egyszerre bekiabáláson – Hé! NE BESZÉL ÍGY VELE! –mutatnak egyszerre fenyegetően egymásra, párat pislognak egyszerre – NE FENYEGESS! –pár pislogás- NE UTÁNOZZ! – a változatosság kedvéért újra pislognak, majd lenyugodnak, és nevetni kezdenek a másikon.
Mindenki teljesen megijedt a két lánytól, majd zavarodottan ők is nevetni kezdtek.
* * *
- Köszönjük a vacsorát! – hajol meg kicsit Arash.
- Igen. Nagyon finom volt. – teszi hozzá Natasha.
- Nincs mit. Máskor is szívesen látunk titeket. – mosolyog kedvesen Tiger-san.
- Akkor holnap találkozunk… szépfiú. – mosolyog bárgyún Aya.
Arash erre csak biccent.
- Viszlát szépfiú! – gúnyolódik Shirou.
- Viszlát te anyám asszony katonája! – mondja gonosz mosollyal az ajkán Arash.
Aya és Nita már nyúltak, hogy fogják le a két fiút, de Shi’ erre nem szól semmit, higgadt maradt, és csak kacsintott Nitának, jelezve, hogy: „Nincs semmi baj”.
- Noss…Akkor…Szia Aya!
- Szia Nita!
Sírós arc, majd hirtelen egymás nyakába ugrottak.
-Majd holnap talizunk! – ereszti el Nita.
Aya csak bólintott, majd a két testvér elment egyenesen haza.
* * *
Mikor már nem volt ott a két testvér, Shirou Ayakahoz fordult.
- Noss… Tartozol egy kis magyarázattal.
- Igen, igen, igen. Az úgy volt, hogy… éltem az életem Olaszországba, élveztem a napsü…
- A lényeget… - teszi karba kezét Shi’.
- Ne sürgettess! – majd gondolkodik – Noss. A lényeg az, hogy mivel megkezdődött a Holly Grail, gondoltam szükséged lehet egy kis…
- Segítségre?
-Igenigenigen!
- Az már meg van.
- H…Hogy hogy?
- Van itt egy mágus. Potosabban a barátom. Öm… izé… Barátnőm.
- Aha… Neve?
- Thosaka Rin.
- Hogy mi? Tohsaka? Tisztában vagy azzal, hogy bármikor rád támadhat, megölhet, vagy…
- Ugyan… Ne butáskodj! – sóhajt.
- A legjobb az, hogy itt él nálunk. – lép közéjük Saber.
- Te… Tessék? – akad ki Ayaka.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
