Már a folyosón jártam, mikor kopogó lépésekre lettem figyelmes. Megálltam. Tudtam, hogy ki az. Biztosra akartam menni, így megfordultam. Nem tévedtem.

Előttem egy nálam alacsonyabb lány állt meg. Hosszú barna haja csak ekkor érte be őt. Nagy, kíváncsi szemekkel nézett rám. Látta rajta, hogy bántja valami.
- Zero... Haragszol rám, igaz?
Lenézően néztem rá - Tudod mit útálok a Világon a legjobban? - tekintetem nem enyhült.
- A vámpírokat. - nézett le maga elé szomorúan.
- És miért...?
- Mert miattuk lettél árva. És Shizuka-samanak...
- Akkor miért kérdezel feleslegesen?
Nem szólt semmit sem. Csak nézte a földet. Mintha az olyan élményt nyújtott volna neki, ami miatt nem tud rám nézni.
Sóhajtottam. - Ismered a járást... - vetettem oda neki végül - A szobád ugyan az, mint volt. - ezzel sarkon fordultam, és újra elindultam.
A kopogó lépések nem szűntek meg mögülem. Hát hiába vagyok vele kegyetlen, nem hallgat a szép szóra? Régen is ilyen makacs volt.
- Nem hallottad mit mondtam? - fordultam felé ingerülten.
- De... - nézett sokkal elszántabban szemeimbe - Hallottam. Azonban nem tágítok mellőled.
- Ne feledd, hogy vámpírvadász vagyok.
- Ugyan akkor vámpír is.
- Egy erős vámpír. - jelent meg az egyik oszlop mögül a lány testvére - Aki ivott a Kuran klán véréből.
Morogni kezdtem. Nem tudom miért, de Kanamet sosem szerettem. Nem akarom elfogadni azt a tényt,hogy Yuuki a huga. Ez abszurd! Az a kis törékeny lány, akit énismerek... Ismertem, most vámpír?!
- Szerintem te vagy az utolsó, akit megkérdeztem volna. - néztem a fiúra.
- Én nem maradhatok itt. Épp ezért bízom rád Yuuki biztonságát rád. - nézett rám fagyosan. Karjait karba tette.
- Miből gondolod, hogy megteszem amit kérsz tőlem?
- Mert nem vagy több egy szolgánál.
- Te viszont nem vagy az "uram", se "parancsolóm".
Yuuki egész idáig nem szólt semmit, csak figyelt. Most azonban nem bírta ki ő se, hogy ne szóljon közbe - Fiúk, haggyátok ezt abba! - bátyjához lépett - Menjünk Nii-chan. - karolt belé, és elindult vele a kertbe.
Egy baradig néztem, ahogy távolodnak - Miért kellene vigyáznom rá?
Mind a ketten egyszerre álltak meg. Kaname félig hátrafordult felém. - Vannak ellenségeink, akik a Kuran klán helyett akarnak uralkodni. Azonban ehhez az kell, hogy mi meghalljunk.
- Nem is lenne baj, ha pár vámpírral kevesebb lenne e Földön.
- Zero, hogy mondhatsz ilyet? - nézett rám ártatlan szemekkel Yuuki.
Mélyen a szemeibe néztem. Hiába próbáltam, nem ment. Nem tudtam neki nemet mondani. Sóhajtottam. - Hát jó. Majd én vigyázok rá.
Yuuki elmosolyodott. - Köszönöm Zero. - engedte el Kaname karját, és elém lépett - Tudtam, hogy meg fogod dondolni magadat.
- Hát hogyne... - indultam el szó nélkül a nappalis lányok kollégiuma felé.
Kaname szája is mosolyra görbült. Egy darabig szemezett hugával bíztatóan, majd tovább indult ki az iskola területéről.
Yuuki ismétkövetni kezdett - Örülök neki, hogy semmit nem változtál. Ugyan olyan vagy, mint voltál.
- Nem fogok a nap 24 órájában veled lenni. Azért, mert Kaname huga vagy, még nem jelenti azt, hogy a szolgád leszek, vagy bármi egyéb. Én csak akkor foglak megmenteni valamitől, vagy épp valakitől, ha tényleg bajban vagy. Nem fogok minden kis apróságért ugrani neked.
Yuuki halványan elmosolyodott mikor mellém lépett - Értettem. Nem is vártam mást.
Ez után nem szóltunk egymáshoz. Mikor a kollégiumba értünk, megálltam régi szobájának ajtaja előtt. Felé fordultam.
- Köszönök mindent. - állt meg előttem.
- Miért pont ide jöttetek...?
- Az igazgató azt mondta ha szükségünk van segítségre, keressük fel őt.
- Ezzel a többi diák életét is veszélybe sodorhatod, ugye tudod? - néztem rá fagyosan.
Yuuki tekintetét leemelte rólam - Tisztában vagyok ezzel. Azonban én bízom benned, és a képességeidben. - visszanézett rám, ajkai újra mosolyra görbültek.
- Ne csinálj semmi őrültséget. - fordultam sarkon, és ezzel elindultam saját szobám felé.
Mikor elfordultam a folyosó végén, csak akkor hallottam, hogy Yuuki ajtaja nyílik, majdzárul.
Hát újra a régi kerékvágás. Majdnem. Csak épp változott pár dolog. Mint például az, hogy a számomra legkedvesebb személy immáron vámpír.