- Már 22 év telt el azóta, hogy Dark, és Krad meghalt. Nagyon hiányozik a tolvaj énem, de szerencsére itt van nekem Riku, és 16 éves gyönyörű szép lányunk, Natasha. Pár hete Risa meghalt egy balesetbe. Riku már napok óta elég agresszíven viselkedik velünk a történtek miatt. – gondolkodik el, miközben a vonaton hazafelé utazik.

* * *

- Megjöttem! – hallatszódik egy kedves, lágy hang mikor nyitódik az ajtó.
A házba egy hosszú barna hajú, fekete szemű csinos, vékonyka 16 éves lány lép be.
- Szia Natasha! – tartja arcát Daisuke, hogy kapjon egy puszit.
- Majd később apa, most dolgom van! – rohan fel szobájába egy könyvvel.
- Figyeled ezt Riku? A lányomtól még egy puszit se kapok.
- Ugyan már Dai. A lányunk már szinte kész nő, és már nem gyerek.
- Ez igaz. – néz fel lánya után. – Azért kár, hogy nincs egy fiunk. Akkor Dark lehet, hogy öröklődött volna benne. – gondolja magába.
- Csak nem már megint Darkon jár az eszed? – kérdi Riku. – Tudod… Nekem egyáltalán nem hiányzik az a perverz alak. Nem tudom mit szeretett rajta Risa.
- No de édesem!
-Jól van na… Befejeztem… - csinálja tovább az ebédet Riku.

* * *

Mikor felért, becsapta maga után a szobája ajtaját, letette asztalára a most kapott könyvet, kinyitotta az adott oldalon, furán nézett rá.
- De hisze ez angol! – bosszankodott – Na mindegy – azzal bele is kezdett - I command thee ... Tou shalt come forth to my sibe. Thy sword shalt control my fate. If thon accedest to this will and reason, then answer me. The oath set forth here. I am the ambodiment of good in the enternal world. I am the disposer of evil in the eternal world. Thee, the seven heavens that bear the great trinity. Come forth from the circle of contraint. O, guardian of the balance! – a mondandójával mikor végzett, körülötte lila, és sárga fényben egy mágikus kör jelent meg. – Ez meg? – néz értetlenül.
A körből ekkor két férfi lépett ki. A sárga részen egy helyes hosszú szőke hajú fehér ruhás, a lila részen pedig egy még helyesebb lila hajú fekete ruhás fiú állt. Nita egy-két lépést hátrált a körből.
- Hát újra találkozunk öcskös! – szólalt meg a fehér ruhás szőke „herceg”.
A kör lassacskán elhalványul.
- Noss Krad. Úgy tűnik újra kezdődik az egész történet. – sóhajt unottan.
A Kradra hallgató egyén szúrósan nézte a vele szemben állót.
- Áh! Még ne öllek meg… Túl egyszerű lenne. – von vállat, majd előtörő fehér szárnyaival elrepült.
Az ott maradt lila hajú még egy darabig morgott, majd észre vette, hogy nincs egyedül, megfordult.
-         Hali! Mi a neve ifjú hölgy?
Nita erre csak pislogott párat, majd kis idő után erőt gyűjtve megszólalt. – Üdv! A nevem Natasha Niwa. De a barátaimnak csak Tasha, vagy Nita.
- Hm. Értem. – leesett neki – Mit is mondtál? Nita?
- I…Igen. – döbbent le – De…Hé! Te ki a szösz vagy?
- Nem szösz…A nevem Dark. – hajolt meg kicsit.
- Dark? A fantom tolvaj?
- Igen. És most visszatérve a Niwákra… Daisuke Niwa az apád?
- Honnan tudtad?
- Ezek szerint igen. Most hol van?
- Lent. De…
Szó nélkül elindult lefelé.
- Hé! Várj! Nem tartozol egy kis magyarázattal? – húzta vissza. – Egyébként is… Ha anya meglát, én kikapok, te meg meghalsz.
- Jól van na… - durcizik be – Noss… Foggalmam sincs arról, hogy hogy kerülök ide, elvégre ha minden igaz, én meghaltam. Valószínűleg te idéztél meg Kraddal együtt. Krad az ikertestvérem, aki ráadásul zsaru.
- Értem.
- Kielégítő válasz volt?
- Fogjuk rá. És honnan ismered apát?
- Daisukét? Ez hosszú történet.
Vállat von. – Ráérek.
- Noss… a Niwa családban öröklődött a DNS-em, és ahogy a dédnagyapádba, nagyapádba, így apádba is öröklődött. 14 éves volt, mikor megjelentem benne. Együtt lopkodtuk a különböző műkincseket.
- Apa? Tolvaj volt? Húha…akkor jól megváltozott. Mára ő a legbecsületesebb ember a világon.
- Az igazat megvallva nem ő csinálta, hanem én. De ez már más tészta.
- Aaaaaaaaaaha… - értelmetlenül értelmes arc.
- Anyád Riku Harada?
- Megint talált. Honnan tudtad?
- 14 éves korába is bele volt zúgva. Nem csoda, hogy végül őt választotta.
- Értem.
- És mi van Risával?
- A nagynénémmel? Pár hete halt meg. – néz el szomorúan.
- Őszinte részvétem.
- NA? Akkor lemegyünk? – próbálta terelni a szót.
Dark erre csak kicsit bólintott, majd Nitával együtt lementek.